Budapest támogatást nyert a Klímasemleges és intelligens városok küldetés (EU Mission) keretében kiírt pályázaton.
Budapestet 25 európai várossal együtt válogatták be a NetZeroCities Pilot Cities programba Amszterdammal, Barcelonával és Rómával egyetemben. A főváros célja, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget, ami elsőként a lakosság energiahatékonysági beruházásait fogja támogatni, ezzel gyorsítva a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok és egészségkárosító részecskék városi szintű kibocsátásának csökkentését.
Az energiahatékonysági beruházások és az energiaszegénység leküzdése érdekében a Fővárosi Önkormányzat egy átfogó, fenntartható, nagyléptékű és többszereplős támogatási programot dolgoz ki, ennek keretében létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget, ami első feladataként a nemzetközileg már elterjedt Super ESCO üzleti modellt fogja alkalmazni. A „Super Energy Service Company" lényege olyan szolgáltatás, amely a köz- és magánszféra együttműködésében biztosítja energiahatékonysági beruházások támogatását.
A működését várhatóan 2024-ben elkezdő Klímaügynökség nem támogatások kezelésével foglalkozik majd, hanem a bankok által kihelyezhető támogatási konstrukciók kidolgozását irányítja. Célunk az ingatlanok mélyfelújításainak felgyorsítása, különös tekintettel a nehezebb szociális helyzetben élők támogatására. A Klímaügynökség alapvető célján túl kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőségre, az energiaszegénység kezelésére, biztosítja a nehezebb anyagi helyzetben lévő családok számára is a mélyfelújításokhoz szükséges forrásokhoz való hozzáférést. A Klímaügynökség külön figyelmet szentel majd a szemléletformálásra és a lakossági részvételre is.
A fejlesztések előtt sok akadály van
A változó világgazdasági és energiapiaci környezetben, a gyakran változó és drasztikusan emelkedő energiaárak mellett a lakosság és az ingatlanpiaci szereplők számára is felértékelődik az energiahatékonyság. Ez különösen igaz Budapesten, ahol a lakásállomány jelentős része magántulajdonban és rossz állapotban van, jelentős mértékű az energiaszegénység. A rendszerváltás korabeli privatizáció nyomán sok lakástulajdonos nem engedheti meg magának, hogy lakásfelújításba ruházzon, de sokan a fenntartási költségeket sem bírják kifizetni.
Budapesten a lakásszektor a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó, a városi kibocsátás mintegy 40%-a származik az otthonokból. Ennek egyik oka a szilárdtüzelés elterjedtsége, az elavult fűtési megoldások használata. A fejlesztések előtt több akadály van, például az elmúlt 10-12 évben nem voltak nagyléptékű országos fejlesztési programok és támogatások a lakások energiahatékonyságának fejlesztésére és az energiaszegénység csökkentésére. Emellett a kormány „rezsicsökkentési" politikája miatt sem érezték az emberek az energiahatékonysági beruházások szükségességét. Budapesten a kormányzat pénzügyi elvonásai és az alacsony EU-s támogatási források miatt sem tudott eddig az önkormányzat ilyen fejlesztéseket segíteni.
Miközben a magyar lakásállomány mintegy negyede Budapesten van, és többsége felújításra szorul, nincs még olyan szervezet, ami nagyléptékben támogatná a lakosság és vállalkozások energiahatékonysági beruházásait, mélyfelújításait. Erre kínál majd megoldást a Budapesti Klímaügynökség.
(budapest.hu)
